• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Français

Adományozás

Adhat Vonal

A 13600/85-ös szám tárcsázása
250 Forint segítséget jelent
az Odú Fejlesztő Központba járó
gyermekek fejlesztéséhez!
Köszönjük támogatásukat!


A NIOK Alapítvány és az
OTP Bank támogatásával

1%

KORINTA Alapítvány
Adószám: 18453661-1-06

Együttműködő támogatóink

Szeged város

Szeged Város

Önkormányzata

 

 

 

 

Díjak

Délmagyarország

Presztizs Díj 2010

 

Köszöntjük a KORINTA Alapítvány honlapján!

Adventi meglepetés videók 3. - Főszerepben az Odú legfontosabb emberei

A mondókázás után a gyerkőcök most elmesélik, mi minden is történik velük itt az Odú-ban.

Egyéb titkokat is megosztottak velünk, és rejtélyes módon ismét előkerült a nyuszi, maci társaságban.

Kacagtató percek következnek, a SZERETET jegyében.

Köszönjük, ha ADOMÁNYVONALUNK felhívásával hozzájárul az Odú Fejlesztő Központba járó gyermekek fejlesztéséhez!

Kérjük, tárcsázza a 13600-as számot, majd válassza a 85-ös melléket!

Adventi meglepetés videók 1. - Főszerepben az Odú legfontosabb emberei

Az adventi koszorú első gyertyalángja melegséget hoz mindannyiunk szívébe.

Mi, az Odú Fejlesztő Központ-ba járó gyerekek segítségével igyekszünk a karácsonyi ünnepkört még szebbé, fényesebbé tenni Önök számára! :)

Első kis videónk folytatását az "Adventi várakozás" nevű alkalmazásunk alatt tekinthető meg a következő gyertyagyújtások során:

https://www.facebook.com/odufejlesztokozpont/app_469371023184631

Köszönjük, ha ADOMÁNYVONALUNK felhívásával hozzájárul az Odú Fejlesztő Központba járó gyermekek fejlesztéséhez!

Kérjük, tárcsázza a 13600-as számot, majd válassza a 85-ös melléket!

Prezentáció az Odú Fejlesztő Központban folyó korai fejlesztő munkáról

Az Odú Fejlesztő Központba folyó korai fejlesztő munkáról összeállítottunk egy prezentációt, ami az alábbi menüpontokat tartalmazza röviden:

- Mi az a korai fejlesztés?

- Az atipikus (eltérő) fejlődés főbb területei

- Miért fontos a 0-5 év közötti gyerek fejlesztése?

- Gyanújel esetén mit tehetnek a szülők?

- Az Odú Fejlesztő Központ szolgáltatásairól
(1. a vizsgálat, 2. szakemberek, 3. fejlesztések gyakorisága, 4. költségek)

A prezentációs megtekintéséhez kérjük, kattintsanak az alábbi képre:

"Egy nap a legkisebbekért" - 2013. november 16., Szeged

A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány november 16-i programján az Odú Fejlesztő Központ munkatársai is részt vesznek. A sok-sok tartalmas programot intézményvezetőnk, Futó Gabriella előadása is színesíti, illetve jelen leszünk játszóházi szolgáltatásunkkal is! Várunk mindenkit sok szeretettel!

 

A képek itt nagyban megtekinthetők:

PLAKÁT

RÉSZLETES PROGRAM

Sok beszédnek sok az alja… - Non-verbális gesztusaink

Egy újabb cikkel gazdagodtunk munkatársunknak, Ágoston Rékának köszönhetően a Gondolatok Magazin oldalán.

Sok beszédnek sok az alja…
Non- verbális gesztusaink

Ha belegondolunk, nekünk, hétköznapi emberek számára egy beszélgetés során a másik szemébe nézni egy automatikus gesztus, kivéve persze, ha egy társas interakciónkban számunkra zavarba ejtő témáról kell beszélnünk, vagy esetleg nem akarjuk, hogy az igazság kiderüljön. Ilyenkor ugyanis lesütjük a szemünket, vagy tekintetünket a távolabbi pontokra irányítjuk, de semmiképp sem a velünk szemben lévő személy arcára, és szemébe. Egy tekintetből számos fontos dolog olvasható ki, a szemünkkel kereshetjük a másik ember figyelmét, kifejezhetjük emóciónkat, egyes emberek tekintetétől néha úgy is érezhetjük, az egyén nagyon mélyen, a lelkünkig lát azokkal a bizonyos szemgolyókkal.

Beszédes babák
A fejünk mozgásával, a szemünk, ajkaink, azaz mimikai izmaink használatával gondolataink, érzelmeink kerülnek közvetítésre a külvilág számára. Ezek az alapvető gesztusok automatizmusként működnek bennünk, folyamatosan fejlődnek születésünktől kezdve, párhuzamosan a szociális környezetre való reakcióink alakulásával.  Egy csecsemő első mosolya mérföldkő az újdonsült szülők számára, szívüket melengető érzés, a csecsemőben ez a gesztus egy automatikus reakció, egy utánzás a környezet felől érkező mosolyokra. Ez az ún. „szociális mosoly”. Hónapok elteltével megtanulja és begyakorolja a fejünkkel végezhető gesztusok közül a legalapvetőbbet, a fejrázást, melyet a spenót bekanalazására való anyai ösztönzés során kiválóan alkalmaz is! Ha a spenótos kistálat jól célzottan a padlóra söpri, az egyértelműen megfogalmazott, kézzel végzett gesztus kifejeződése a gyermek gondolatainak és érzésének. Nyilvánvalóvá válik, hogy hiábavaló bármilyen küzdelem, úgy sem fogja megenni azt az egyáltalán nem bizalomgerjesztő állagú és színű pépet. A fejlődéslélektan vonatkozásában tehát a valós verbális, azaz a szavakkal történő kommunikációt megelőzi a gesztusokkal való reakciók alkalmazása a társas interakciókban. Ez a gyermeki fejlődésében előlépő rendszer előnyelvi funkciót tölt be, mely segíti a környezettel való kapcsolatfelvételt, és egyaránt képes helyettesíteni a verbális kifejező képességet. A „kérem- köszönöm” játék kisgyermekkorban igen jellemző, ez egyben egy kiváló alkalom a gyermeki huncutság kiaknázására: szülők jól ismerhetik, hogy ha kérnek valamit gyermeküktől, ő mosolyogva bújtatja el a szülői kéz elől az általa átadni nem kívánt tárgyat. A későbbiekben a társadalmi normák, a csoportban való megfelelő viselkedést megkövetelő gesztus begyakorlása is ugyanezen séma alapján történik. Alapvető az ujjal tárgyra mutatás is, hiszen a gyermek a felnőttek, vagy gyermekek felé így fejezheti ki kívánságát, érvényesíti akaratát, de így tanul meg választani is: a túró rudit, vagy a barackot kéri.


Evolúció
Az emberi gesztusok kialakulása egyértelműen visszavezethető a főemlősök kézhasználatához, melyben gyakoriak a vizuális, azaz a kéz-, és fejmozgások, a manipulációs tevékenységek, illetve az akusztikus cselekvések is. Az emberi geszturális rendszer eredetét egyesek a vokális eredettől származtatják, mások az előtérbe kerülő gesztusokat az emberi nyelv előfutárainak tekintik. A geszturális elmélet hívői gyakran támogatják a kéz preferencia kialakulásának kapcsolatát a gesztusok eredetével. Az egyik elmélet alapja, hogy az emberek többsége jobb kezes, azaz bal agyféltekei irányítottságú, a beszédprodukció és a beszédértés ugyanígy a bal agyféltekében lokalizálódik. Egy másik láncszem a nyelv és a manuális cselekedetek között, hogy ha jobban megfigyelünk egy embert beszéde közben, gesztusaiban jól látható, hogy kézpreferenciájának megfelelően a jobb, vagy bal keze dominál inkább, azaz a gesztus a kéz differenciálódásán alapszik. Csimpánzok hangadásainak megfigyelése során többet használták jobb kezüket, mely egy újabb láncszem a kéz és az orális mozgások összefüggéseiben. Ezek az elméletek, vagy következtetések nem bizonyítottak.

Hazudj, ha tudsz
Az általunk használt gesztusok jelenléte és jelentést közvetítő szerepe a kéz állásából kiválóan megállapítható, a kéz mozgása általában harmonikusan kapcsolódik a beszélt szöveg tartalmához. Elég, ha csak egy számunkra kellemetlen témájú beszélgetésből szeretnénk kilépni: karunkat automatikusan összefonjuk mellkasunk előtt, azaz szimbolikusan elzárjuk magunkat a témától, esetleg hátra is dőlünk a székben, testünk nagyobb felületével jelezve a „kihátrálást”. Az ujjainkat is kiválóan alkalmazzuk kommunikációs szituációkban: ha türelmetlenek vagyunk, dobolunk ujjainkkal, ha dühösek vagyunk, egész kézfejünk ökölbe szorulhat. Paul Ekman az egyik legnagyszerűbb kutatója az emberi test beszédének, közreműködésével indult el pár éve egy sikeres amerikai krimisorozat, melyben fiktív betekintést nyerhetünk abba, hogy az emberi test, - bármit is beszél a száj,- mindig igazat mond.

A gesztusok repertoárja végtelen. Goldin- Meadow gyűjtése szerint létezik ikonikus, metaforikus, ütem és mutató gesztus. Az ikonikus gesztus mindig tárgyhoz kötött. Gondoljunk csak bele milyen begyakorolt karmozdulattal tudjuk rég nem látott barátunktól megkérdezni (a valódi tárgy jelenléte nélkül): „Kérsz még egy pohárral ezen a boldog, mámoros estén?”. A mámoros este utáni reggelen a konferencián, előadásunk befejezésével szimbolikusan átadjuk a következő előadónak a szót, azaz felfelé fordított tenyerünkkel, karunk vertikális irányú mozgásával a személy felé fordulunk, ekkor a metaforikus gesztust használjuk. Főnökünknek, vagy kollegáinknak tartott hosszabb, szakmai tartalmú monológunk során megfigyelhetjük, hogy karunk és kezünk a beszéd ritmusával megegyező ütemben mozog, egyes szavakat nagyobb kézmozdulattal hangsúlyosabbá is teszünk. Ez az ütem gesztus, ütemesen követjük szavaink, mondataink ritmusát. A mutató gesztus általában társadalmi szituációhoz kapcsolódhat, de lehet attól független is. Független mutató gesztus például, ha összefutunk egy régi kollegával a buszállomáson és a „Te honnan jössz?” kérdéskor a hüvelykujjunkkal a hátunk mögött álló térre mutatunk, mely nem feltételezi, hogy a megkérdezett személy ténylegesen abból az irányból volt várható.

Bizonyos fokig tudatosan megtanulhatjuk befolyásolni árulkodó testbeszédünket, bővíthetjük ismeretünket saját testünk által közvetített energiákról, melyeket  állásinterjúkon, előadásokon, randevúkon sikeresen fel is használhatunk. A másik oldalról pedig nagyon érdekes megfigyeléseket tehetünk ügyfelünk, a villamoson szemben ülő idegen, vagy a randi- partnerünk lelki állapotáról, hangulatáról, még arról is, mit gondolhat rólunk, vagy, hogy éppen hazudik-e nekünk…bár ebben az ügyben Dr. Lightman sokkal megbízhatóbb.[1]

Ágoston Réka

 [1] Lie to me- amerikai krimisorozat, rendezte: Adam Davidson, főszereplő: Tim Roth

"Becsöngettek!" - Tanévnyitó 2013/2014

Az Odú Fejlesztő Központ tanévnyitó ünnepségét 2013. augusztus 29-én 10 órakor tartjuk Gáspár Zoltán utcai épületünkben, melyen egy rövid tájékoztató után az órák egyeztetése történik.

Sok szeretettel várunk minden Odú-s családot!

Tanoda nyílik Kiskundorozsmán

A KORINTA Alapítvány iskolán kívüli foglalkozásokat szervez KISKUNDOROZSMAI TANODÁJÁBA!

Kiket várunk?
A Tanodába olyan általános- és középiskolás gyermekek jelentkezését várjuk, akik
-    javítani akarnak iskolai eredményeiken
-    mélyebb ismeretek szeretnének szerezni kedvenc tantárgyaikból
-    pályaválasztás előtt állnak, és megismerkednének egy-egy szakmával
(pl. iskola, gyár/üzemlátogatások)
-    szeretnének izgalmas programokban részt venni (kirándulások, táborok, családi napok…)
-    szívesen bekapcsolódnának tánctanulásba, sportprogramokba, művészeti programokba
-    a szüleiket is bevonnák egy-egy feladat erejéig (pl. saját családi történelmük felkutatása)

Amit garantálunk:

A FOGLAKOZÁSOK ÉS A PROGRAMOK MINDEN GYERMEK SZÁMÁRA INGYENESEK!

-    az iskolán kívüli egyéni és csoportos foglalkozásokat szakképzett pedagógusok tartják
-    igény szerint logopédus, pszichológus segítségére is számíthatnak
-    a gyerekek programjait kortársmentorok segítik
-    minden hétköznap délután nyitva tartunk, de alkalmanként hétvégén is szervezünk programokat!

Amit kérünk:
-    vállalni tudják, hogy egész tanévben heti rendszerességgel részt vesznek a számukra kidolgozott egyéni és csoportos foglalkozásokon

Mikor indul a program?
A tanodai foglalkozások 2013. szeptember 9-től indulnak, de a tanév lendületes elindulásához már szeptember 4-én délután 3 és 6 óra között segítséget nyújtunk egy jó hangulatú közös tankönyv- és füzetcsomagolással. A csomagolóanyagot mi adjuk, de a csomagolásban kicsik és nagyok részvételére is számítunk!


Hol van a Tanoda helyileg?
Kiskundorozsmán egy időben több Tanoda is indul, így fontos, hogy minket a Tas u. 8. szám alatti bölcsőde épületében fognak megtalálni!

Hol lehet jelentkezni?
Mielőbbi jelentkezéseket a tanoda@odukozpont.hu címre várjuk a mellékelt JELENTKEZÉSI LAP kitöltésével vagy a 70/3736473-as számon a Tanoda szakmai vezetőjénél, Tóth Évánál!

Aktualitások
Legfrissebb híreinkről a Tanoda Facebook csoportjában számolunk be, ahol örömmel látjuk minden érdeklődő diák és szülő aktív részvételét!
https://www.facebook.com/groups/393137097452708/

Különleges gyermekek - betekintés az autizmus spektrum zavar ablaka mögé

Az alábbi cikket munkatársunk, Ágoston Réka írta a Gondolatok Magazin oldalára.

Különleges gyermekek
- betekintés az autizmus spektrum zavar ablaka mögé


„Nagyon sokat beszél, de nem is értjük, tudják, halandzsázik inkább, legtöbbször magában.”

„Szereti a rendet maga körül, minden játéknak meg van a maga helye, sorrendje. Ha nem ugyanoda kerülnek vissza, hisztizik.”

„Általában a földön játszik. Szereti pörgetni az autó kerekét, de szereti megnézni mindennek a szerkezetét is, gyakran sorba rendezi az autókat vagy kockákat. A plüssállatokkal nem láttam még úgy játszani, mint régen a nővére csinálta.”

„Nagyon boldog tud lenni, olyankor úgy csinál, mintha az örömtől szárnyra kapna, repdes is a kis karjával!”

„Az óvodában egyedül játszik, nagyon elmélyülten. A többi gyerekre rá se hederít. Az óvó néni szerint mindig sír, ha a játékát abba kell hagyni a kézmosás, ebéd, vagy az udvari játék miatt.”

„Kívülről fújja az összes autómárkát, még néha a rendszámokat is megjegyzi!”

„Ha az óvodából nem a megszokott útvonalon megyünk, hanem például betérünk az ABC- be, sírni kezd, kiabál, teljesen kiborul. Fogalmam sincs, miért csinálja.”[1]

 

Leginkább érdekes, „furcsa” jellemzőkként tekinthetünk a fent megfogalmazottakra. Miért ragaszkodik a saját megszokott dolgaihoz? Miért nem szereti az új, ismeretlen szituációkat? Miért nem szeret az óvodában más gyerekekkel is játszani? Miért nem, vagy halandzsázva beszél?

Ha a szülőkben, a családban, óvónőkben, esetleg a háziorvosban, vagy védőnőben felbukkannak a kisgyermekkel kapcsolatosan ezek a kérdőjelek, legkézenfekvőbb felkeresni egy korai fejlesztő központot, vagy nevelési tanácsadót, azaz egy szakértői csoportot, ahol egy körültekintő vizsgálattal felmérik a gyermek képességeit. A fenti példák és a szülők által leírt hasonló témájú kétségek a szakmai csoportban is az autizmus spektrum zavar gyanúját vethetik fel. Természetesen a gyanú nem egyenlő a diagnózissal. A szakcsoport tanácsadással, útbaigazítással, indokolt esetben a gyermek fejlesztésének felajánlásával segítheti a családot. Szakértői Bizottság és Gyermekpszichiátriai intézmények, illetve autizmus- specializált intézmények adhatnak ki diagnózist, mely még körültekintőbb vizsgálatokkal egybekötve valósul meg.

Autista? Az nem olyan, mint az Esőember[2]? Hangozhat el a kérdés a laikus ember szájából. Tulajdonképpen nem is állunk olyan messze a fogalomtól. Igen, Dustin Hoffmann egy autizmussal élő fiatalember szerepét alakítja, akinek különleges életébe nyerhetünk bepillantást, természetesen az amerikai filmipar köntösébe öltöztetve. Thomas Jefferson, Michelangelo, Einstein, illetve számos ellenérv mellett még Adolf Hitlert is autizmus jegyeivel illetik. Michael Fitzgerald, és Simon Baron- Cohen kutatók voltak azok, akik a fejüket adták a történelem különleges, valamely területen nagyot alkotó, híres emberek visszatekintő elemzésére, és igyekeztek elegendő „bizonyítékot” szerezni rólunk afelől, hogy ezek a hírességek autizmussal élő egyének lehettek. Napjainkban hírességként megemlíthetjük Deryl Hannah-t (színésznő), és bár nem bizonyított, Mark Zuckerberget (a Facebook alapítója) is az autizmus gyanúja lengi körbe.: „Zsenik”? Nem feltétlenül, de számos kutatás bizonyítja az autizmus és a magas IQ hányados együttjárásának lehetőségét. Akkor ez most betegség, vagy ajándék?

Az autizmus spektrum zavar az idegrendszert intrauterin, vagy korai szakaszban érintő rendellenesség, mely a szociális készségek, a kommunikáció és a viselkedés területeit érinti. A gyermekek pszichomotoros fejlődésük során a beszéd alakulásával, önmaguk és az őket körülvevő világ felfedezésével megtanulnak megfelelően reagálni az eseményekre, és megtanulják a már megszerzett készségeik repertoárjából válogatva integrálni önmagukat környezetükbe. Az autizmus spektrum zavar pontosan ezeken a mezsgyéken érintett.

Az autizmus prevalenciáját rendkívül nehéz megítélni, körülbelül a népesség 1%- át érinti. Spektrum zavarról beszélünk, tehát az autizmus megjelenési formái rendkívül széles skálán, és nagyon különböző varianciákban jelenhetnek meg, a súlyostól, az enyhe érintettségig is. Ebből következően nincsenek jól körülhatárolt jegyei az autizmusnak, nagyon változó formában fordul elő, ezért is nehéz az egyértelmű diagnosztikája vagy inkább ezért nehéz egy családban, szülőként meglátni azt, hogy a gyermek „furcsa”. Egyes gyermekek/felnőttek erősebbek lehetnek a kommunikációs készségekben, könnyebben fejezhetik ki magukat környezetükben, mások kevésbé lehetnek sikeresek társas interakcióikban.  Az autizmus megjelenése egyértelmű növekvő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy továbbra sem tisztázott kialakulásának oka. Az autizmus gyanújának felmerülése egyes kutatók szerint leghamarabb 18 hónapos korban, de legkésőbb óvodáskorban jelenhet meg, általában nagy létszámú óvodai csoportba való nehézkes integrálódáskor lehetnek feltűnőek a megkülönböztető jelzések.

Kutatók számos vizsgálatot, tesztet és megfigyelést követően mégis megpróbálták körülhatárolni az autizmus főbb irányvonalait, jellemzőit, ezeket manapság autisztikus triászként ismerhetjük meg. A non- verbális szociális és kommunikációs cselekvésekben a szociális interakciós kezdeményezés (például megérinteni valakit), az interakció felvétele és megtartása (például szemkontaktus felvétele és megtartása egy másik személlyel egy kommunikációs szituációban) és a közös figyelem (például játék, élmény megosztása másokkal) sorolható e mögé a fogalom mögé. Válaszolni egy felnőtt kérésére, rámutatni tárgyra, személyre, ezek olyan funkcionális dolgok, melyekben az autizmus spektrum zavar igen eltérő képet mutat.

Elolvasva ezeket a mondatokat azt gondolhatjuk, nagyon súlyos és igazán nehéz dolog lehet autizmussal élni és valóban, ezek a gyermekek- és természetesen felnőttek is- különleges módon érzékelik, észlelik és dolgozzák fel a világot. Félreértés ne essék, nem feltétlenül kell, sőt nem is szabad negatívumként értelmezni ezt. Az autizmussal élők világa nagyon is különleges világ. Egy gondoskodó, segítő családban növekedve, esetleg fejlesztő szakemberekkel és pedagógusokkal együttesen pedig a mi világunk is megfelelően élhetővé válhat számukra.


Ágoston Réka

[1] A fent leírt szülői vélemények fiktívek. Az autizmus spektrum zavar számos vonásából kiragadott legszembetűnőbb, legjellemzőbb jegyek kerültek megfogalmazásra, mely elsősorban az olvasó témában való tájékozódását szolgálja.

[2]Film:  Esőember (Rain Man), 1988. Rendezte: Barry Levinson

Önkéntesek segítenek

Tenniakarás és jószándékból ebben a tanévben sem volt hiány az Odú Fejlesztő Központ háza táján. A Szegedi Biblia Szól Közösség a tanév végi készülődésekben vett részt: dekoráltak, díszítettek, és még a ballagó gyerekek tarisznyáit is ellátták sok-sok színes mintával.

Segítségüket ezúton is köszönjük!

Néhány további fénykép a linkre kattintva a Facebook oldalunkon érhető el!

Új adományozási forma a KORINTA Alapítvány számára

A 13600-as ADHAT Vonal segítségével Ön most könnyedén és gyorsan segítheti az Odú Fejlesztő Központban folyó fejlesztő munkát.

Ehhez csupán annyit kell tennie, hogy felhívja az 13600-os számot, majd ezután beüti a 85-ös melléket. Telefonhívása 250 Ft  támogatást jelent az Odú Fejlesztő Központot fenntartó KORINTA Alapítvány számára.

További információ:
http://odukozpont.hu/korintabralapitvany/adomanyozas/adhat-vonal

Köszönjük segítségüket!

Tartalom átvétel